Nátyi Róbert
Buday György
Buday György különös sorsfordulókkal tűzdelt, hosszú pályája dorán a fametszés és könyvtervezés megújítójaként, a korszak szellemi mozgalmainak meghatározó szereplőjeként az entellektüel művész lrzékrnységével fordult választott témához.A tanulmány Buday személyét és rendkívül gazdag életművét a 20. századi történelem sajátos fénytörésében tárja a közönség elé.
Dr. Nátyi Róbert
Művészettörténész, kurátor. Tanszék- és intézetvezető egyetemi docens. A Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának dékánja. A Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Írói Díjának kitüntetettje (2021). A Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjasa (2019–2022).
2007-től a szegedi REÖK (Regionális Összművészeti Központ) művészeti vezetője, vezető kurátora. 2013-tól 2020-ig a szegedi Móra Ferenc Múzeum, 2018-tól 2022-ig a szentesi Koszta József Múzeum művészettörténésze, kurátora. Több művészeti és tudományos folyóirat szerkesztője: Tiszatáj-online, Veritatis Imago, Szeged kulturális folyóirat. Mintegy kétszáz kiállítás szervezője, rendezője.
Kutatási területei: ikonográfia, ikonológia, kortárs és modern művészet és művészetelmélet, a kurátori tevékenység elmélete és gyakorlata, a művészethamisítás kérdései, a 19–20. századi magyar festészet, a 20. századi magyar grafika története, szecessziós építészet, Szeged képzőművészete.
Dénes Eszter
Finta József
Finta József középületei az 1960-as évektől meghatározó elemei Budapest arculatának. Emblematikus épületei: a Duna-parti szállodái, a Képviseleti Irodaház, a Rendőrpalota vagy a Western olyan városképi átalakulásokat hoztak létre, illetőleg katalizáltak, amelyek a további évtizedekre is irányt mutató tényezői az adott városrész általános környezeti és építészeti fejlődésének. Dénes Eszter monográfiája nem csak a rajzasztalnál, számítógépen tervező építész szakmai életművének elemző bemutatása.
„Ez a könyv sok mindenről szól, így az építész, a grafikus és némiképp az író »tudathasadásosan egylelkű« cselekedeteiről, kusza firkákról és nagyon gondosan szerkesztett konstrukciókról, alaprajzokról, formákról, és persze arról is, hogy ezt az önmaga pusztításába fordult világot csak némi humorral lehet túlélni, ezért és így születnek
Gelencsér Gábor
Szenvedés és Szenvedély
Gyöngyössy Imre (1930–1994) filmjeit egyfelől empátia és a mindenkori mártírok, az üldözöttek szenvedései, a megváltás és a megváltók melletti kiállás, másfelől ezen eszmék felfokozott, költői erejű, szenvedélyes kifejezése jellemzi. Életművének helye azonban a magyar filmtörténeti kánonban ellentmondásos. Amíg külföldön egyéni stílust kialakító „magyar Pasoliniként” ünneplik, s a magyar újhullám olyan szerzői között említik, mint Jancsó Miklós, Gaál István vagy Kósa Ferenc, addig a hazai kritika szigorúbb bírálatokat fogalmaz meg a filmjeiről, kevéssé ismeri fel kapcsolódását a filmtörténeti folyamatokhoz, így inkább magányos, különutas alkotóként jelenik meg filmtörténetünkben. A róla szóló kötet azt igyekszik bizonyítani, hogy a rendező munkássága szerves része a magyar filmtörténeti folyamatoknak. Az életművét elemző tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, filmjei mely stílustörténeti irányzatokhoz kapcsolódnak, miképpen alakítják azokat, mennyiben hoznak újat és eredetit a szemléletmód és a formavilág tekintetében. A kötet második felében magyarul jórészt először megjelenő dokumentumok pedig az alkotói műhelytitkokba engednek bepillantást, illetve Gyöngyössy kevéssé ismert külföldi fogadtatását mutatják be.
Horkay Hörcher ferenc
A szavak Lázadása
Irodalom és politika Kazinczy börtönéveitől a Mozgó Világ-botrányig
„Ez a kötet az irodalom és a politika találkozási pontjaira kíváncsi a 19‒20. századi magyar irodalomtörténet kontextusában. (…) Hogyan viszonyul a költő és az író a politikához egy olyan kulturális közösségben, amelynek meglehetősen küzdelmes és sokszor kudarcos volt az újabb kori politikai története? És hogyan viszonyul a politika – ugyanitt, ugyanakkor – igencsak veszélyesnek tartott ellenfeléhez, az igazság szószólóihoz, a költőkhöz, a prófétákhoz? Amikor e kötet lapjain az elmúlt majd kétszáz év irodalomtörténetéből válogattunk, olyan szerzők kerültek
Gombos László
KODÁLY ÉS A MAGYAR ZENEKULTÚRA
Ittzés Mihály válogatott írásai
Ittzés Mihály (1938–2018) a magyar zeneélet széles körben ismert alakja volt: zenetanár, zenetörténész, intézményvezető és karvezető, valamint hangversenyek, előadások, konferenciák és zenepedagógiai tanfolyamok szervezője. 1970-ben Kodály Zoltánné hívására Kecskemétre költözött, hogy részt vegyen a Kodály Intézet létrehozásában, amelynek két évtizeden át igazgatóhelyettese is volt. Pozíciójából adódóan írásainak és előadásainak többsége Kodály Zoltánhoz és az általa kijelölt feladatokhoz kapcsolódik, legyen szó zenetörténetről, népzenéről vagy pedagógiáról. Válogatott írásai Gombos László zenetörténész közreadásában jelennek meg azzal a céllal, hogy Ittzés ékes magyarsággal megfogalmazott gondolatai révén izgalmas olvasmányokhoz jussanak mindazok, akik felfedezőútra indulnak a magyar zene birodalmában.
Zuh Deodáth
JELENTÉS ÉS ÖSZINTESÉG
Az építész nem csak funkciókkal él. Ha egy házban nem tapad semmilyen nem materiális jellemző, akkor nem szavatolható számára tisztes öregkor.Jelen kötetet olyan szövegek alkotják, amelyek az elmúlt öt év termékei. Arra a kérdésre keresik a választ, hogy használati tárgyaink és épületeink miért úgy néznek ki, ahogyan kinéznek.
Galéria
