A Magyar-Turán Alapítvány által életre hívott Magyar-Turán Szövetség 2024-ben, augusztus 09. és 11. között rendezi meg a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés ünnepét Bugacon, amely a Kárpát-medence legnagyobb hagyományőrző ünnepe, és egyben a hun és türk tudatú népek legnagyobb világtalálkozója. A 2024-es Kurultaj új programelemekkel és nagyszabású új tudományos kiállításokkal várja az ősi magyar múlt, illetve a turáni rokon népeink kultúrája iránt érdeklődőket.
A Kurultaj a magyar ősöknek és a magyar történelem nagy alakjainak állít emléket, és olyan összekötő kapoccsá vált, ami az egész Kárpát-medencei magyarságot egyesíteni tudja. Az ünnep az sztyeppei lovas-nomád népekkel való rokonság révén egy nagy törzsi gyűlés, a magyarokkal rokon keleti népek kulturális találkozója is. A három napos Kurultajon 25-nél is több rokon nemzet lesz jelen, és több mint 50 olyan program kerül megrendezésre, melyen a hun-türk tudatú népek képviselői kultúrájából adnak ízelítőt. A Turán Szövetség hívására száznál is több csapat érkezik Bugacra, ahol képviseltetik magukat Erdély, Kárpátalja, a Felvidék és a Délvidék hagyományőrzői is.
Az ünnepségen hagyományőrző seregszemle, harci bemutatók, lovas versenyek és lovas vetélkedők, íjász programok, a magyar –hun-avar örökséget bemutató kiállítások, népzenei programok tekinthetőek majd meg.

A „Kurultaj” szó illetve ennek változatai az altaji nyelvekben (ezen belül főként a különböző török nyelvek nagy részében) törzsi gyűlést jelent. Ez a szó a törzsi rendszerben és az erre épülő törzsi szövetségekben élő sztyeppei lovasnomád kultúrák szinte mindegyikében megtalálható vagy megtalálható volt. A lovasnomád magyar törzsek is tartottak törzsi gyűléseket (ezt a korabeli bizánci és arab források is megemlítik) amelyek fontos szerepet játszottak a közösség életében. Ilyen törzsi gyűlésen döntöttek sok fontos kérdésben, illetve ilyen alkalmakkor találkoztak a különböző törzsek vezetői, valamint gyakran a több törzset is érintő hadivállalkozásokról tanácskozhattak.Tehát a törzsi gyűlés az ősi magyar kultúra része. A magyar irodalmi múltban is szerepel néhány utalásban, valamint Jókai Mór, Bálványosvár című regényében, ahol leírja: „a székelyek körültajt ültek”. Ma a Kurultaj- Magyar Törzsi Gyűlés a magyarság és egyben egész Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye. Több mint száz, Kárpát medencei magyar hagyományőrző és civil szervezet részvételével valósul meg. Több száz lovas és több ezer gyalogos hagyományőrző (főleg ősi hun, avar és magyar viseletben, páncélzatban) vesz részt benne aktívan.
2.
Hogyan indult a rendezvény és mikor?
Az első modernkori KURULTAJ (törzsi gyűlés) megszervezését Bíró András Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum antropológus, humánbiológus kutatója kezdeményezte.
A tradicionális íjászatot is művelő, küzdősportos múlttal (8 évig volt válogatott cselgáncsozó, hétszeres magyar bajnok) rendelkező kutató a szervezést elsősorban azoknak a hagyományőrző csapatok bevonásával kezdte, amelyek már évek óta foglalkoztak a magyar őshagyományokmegőrzésével, és főleg a keleti, nomád lovasharc gyakorlásával, a hun-, avar- és honfoglalás-kor kutatásával, bemutatásával.

A keleti sztyeppei népek őstörténetét valamint a magyarság kialakulását és ősi kapcsolatait vizsgáló antropológus kutató, nemzetközi viszonylatban is számottevő adatot gyűjtött Közép- Ázsiában, a Kaukázus –vidéken, Szibériában, Anatóliában és a Balkánon. Az évek során több antropológiai és genetikai expedíciót szervezett, valamint számtalan kapcsolatot épített ki mindazon régiókban, amelyek érintve lehettek a magyarság vándorlása során, valamint fontos területek lehettek az ősi magyarság kialakulása szempontjából. A kutatások valamint az expedíciók eredményei kapcsán az első nagyszabású rendezvényt a kazakisztáni Madjar törzs szállás területén szervezték meg. A Madjar törzs vezetői Bíró András Zsolttal együttműködve valósítottak meg egy sajátos ünnepet, amelyre a hatalmas Kazakisztánban mára már szétszóródott kis törzs minden tagját haza szólítottak ünnepelni. A felhívásra több mint 3 ezer ember gyűlt össze a Torgaj –vidéki, Sarikopa tó menti pusztákra, Saga település határában. A rendezvényre egy több mint 30 tagú magyarországi küldöttség is érkezett, így került megrendezésre a 2007. év hetedik havának hetedik napján az első Madjar- Magyar Törzsi Gyűlés, majd az ott hozott döntés alapján 2008-ban Magyarországon az első magyarországi Kurultaj.
3.
A szervezőkről és az alapítványról
2009-ben a szervezők létrehozták a Magyar- Turán Alapítványt, egyrészt a magyar őstörténeti tudományos kutatások elősegítése, a keleti rokonnépekkel való kapcsolattartás valamint a KURULTAJ anyagi hátterének biztosítása céljából.
A Magyar-Turán Alapítvány két tagozatból áll. Az egyik a hagyományőrző tagozat (hadi hagyományőrzők, népzenészek, kézművesek, lovas hagyományőrzők és lótenyésztők), a másik a tudományos tagozat, amelyben kizárólag szakemberek (tudományos kutatók, antropológusok) tevékenykednek.
Az alapítók szükségesnek tartottak létrehozni egy olyan szervezetet, amely a kutató intézetektől függetlenül is működni képes. Ugyanakkor a különböző intézmények szakembereit integrálhatja egy közös fórumba a magyar őstörténet kutatás különböző szakterületeiről (történelemtudomány, régészet, antropológia, genetika, néprajz, nyelvészet).

A Magyar-Turán Alapítvány kutatói mind, tiszteletben tartják a magyar hagyományokat és kultúrát, ugyanakkor kutatásaik kizárólag a korszerű tudományosság mentén haladnak.
A Turán- szimbolikus kifejezéssel érzékelteti az alapítvány, hogy nem csak a magyarság Kárpát-medencei történetét kutatja, hanem a magyarság Kárpát-medencén kívüli vándorlását, etnogenezisének korai (távoli, akár ázsiai régiókba is elvezető) szakaszait és rokoni kapcsolatait kutatja, vizsgálja. A magyarság származásának (kialakulásának) kérdéseit, valamint ősi etnogenetikus kapcsolatainak a vizsgálatát nemzetközi együttműködésben kutatja a különböző országok (Románia, Ukrajna, Moldovai Köztársaság) de különösen a rokon népek így: Törökország, Kazakisztán, Azerbajdzsán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Kirgízia, Mongólia, valamint az Orosz Föderáció tagköztársaságaiból: Baskíria, Tatársztán, Dagesztán, Kabard-Balkárföld, Karacsáj–Cserkeszia, Burjátia, Altaj Köztársaság, Tuva, Jakutia, tudományos intézeteivel, szakembereivel.
4.
Milyen programokkal várják a látogatókat a Kurultajon? Az alábbiakban közöljük a 2024. 08. 9-11-én, Bugacon megrendezésre kerülő Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés részletes programját. Minden kedves kilátogató vendégünknek lelket feltöltő ünneplést és jó szórakozást kívánunk a három napra! Péntek – augusztus 9. 14.00 Kézműves Vásár megnyitása 16.00 Zenés vonulás a színpad szektorban – zenei műsorok kezdete 16.00 Főpróbák kezdete (Nomád Vonulás) 21.00 Tüzes Nomád trükklovas bemutató (küzdőtér) Színpad 16.00 Keleti Szél együttes – nyitó felvonulás 17.00 Fehérholló Öskü – táltos zene 17.45 Fehér Boglárka 18.30 Fábián Zoltán

19.30 Eszközös magyar néptánc – botos tánc, kardtánc 20.15 Petrás Mária és zenekara – csángó magyar népzenei koncert 21.45 Kerecsen együttes 23.00 Hajdux zenekar – koncert majd táncház Szombat – augusztus 10. 9.00 Turán Viadal- váltott fegyveres lovasnomád harci viadal (Turán pálya) – központi küzdőtér 9.45 Íjász pálya: Turán – íjász céllövő verseny (tradicionális íjászverseny, íjászpályán) 10.00 A ”Keleti Bazár” kupolás főbejáratának előterében megnyílnak az üzbég, a türkmén, az azerbajdzsáni és ujgur kézműves kiállítások és vásárterek. Megnyílnak a kazak, kirgiz és mongol bemutató jurták (néprajzi kiállítás, vásár) 10.10 Atilla Sátra (kiállító óriásjurta) : ”A hunok utódai keleten és nyugaton”- nagyszabású régészetei-antropológiai kiállítás megnyitója 10.30 A küzdőtér és a pályák megáldása – Fehérholló Öskü (főtáltos) 10.35 Agarász bemutató (Országos Agarász Egyesület) 11.00 A Felföldi Dalia (Felvidék) hagyományőrző egyesület gyalogos harci bemutatója 11.30 Nomád trükklovas bemutató (Magyar Turán Válogatott) 12.00 A sztyeppei ősök arany harci lova (Ahal Teke lovak) bemutató (Dr. Kocs Mihály tenyészete) 12.20 ”Nomád vonulás” – Honfoglalás-korát idéző életkép (felvonulás, lovakkal, tevékkel szekerekkel) 13.00 Nomád esküvő (Honfoglalás korát idéző életkép, leányrablás, esküvő) 13:20 Lovas Solymász bemutató (Krekács Zoltán) 13:30 Seregszemle (a Kárpát–medencei és keleti hagyományőrzők nagyszabású lovas és gyalogos hadi felvonulása 14.00 Ünnepélyes megnyitó és köszöntő beszédek 15.00 Csata jelenet: – Magyarok hadjárata Bajorföldön (Magyar-Turán Lovasharc válogatott, Vermes Törzs, Anda Lovasharc Egyesület, Nyugati Gyepűk Pajzsa Haditorna Egyesület, Pusztai Róka Nomád Hagyományőrző Egyesület, Tolnai-Turán Hagyományőrző Sportegyesület, Csongrádi Köböre és Lovasharc Hagyományőrző Egyesület – Dél-alföldi Turán) 15.00 Íjász pálya: Turán – távlövő íjászverseny (tradicionális íjászverseny, íjászpályán) 15.30 Manasz kirgiz eposz megidézése, valamint kirgiz íjász és gyalogosharc bemutató 16.00 Pusztai csikós bemutató és gulya hajtás – Bugaci csikósok 17.00 Puszta vágta elődöntő

17.00 Turán vértesharc vívóverseny (Kűzdőketrec) 17.30 Köböre (kökpar) viadal országos döntő: Pusztai Róka Lovascsapat – Pest Megyei Turán 18.00 Díjkiosztó ünnepség Színpad 10.00 Regélő Fehér Táltosok 10.30 Kaya Kuzucu – Törökország 11.00 Ördöngös zenetanoda 11.45 Kirgiz népzenei koncert 12.15 Azeri népzenei koncert 12.45 Csuvas és tatár népzenei műsor – Csuvasföld, Tatársztán 13-15 szünet 15.00 Eszközös magyar néptánc – botos tánc, kardtánc 15.30 Natalia Deniz – gagauz dallamok 16.15 Yuliana – doromb és ének, Jakutia 17.00 Ujgur dalok és néptánc – Sehirlik Ussuli ujgur táncegyüttes 17.45 Arkayim együttes – Kazakisztán 18.15 Üzbég népzene és tánc – Üzbegisztán 19.00 Türkmen népzene és néptánc – Türkmenisztán 19.30 Imanat táncegyüttes

20.00 Turán együttes, Arkayim együttes (Kazakisztán) és Fehér Boglárka közös koncertje 21.15 Arslanbek Sultanbekov és zenekara – nogaj-török koncert 22.45 Kerekes Band koncert 00.15 Hajdux zenekar – koncert majd táncház Sportsátor: Övbirkózó Nemzeti Bajnokság /gyerek és ifjusági-junior/ – mérlegelés 10.00, verseny kezdete: 11.00 óra Íjászpálya: 9.00-tól Turán – Íjász kupa (tradicionális íjászverseny) Kiállítások: „Atilla Sátra”: ”A hunok utódai keleten és nyugaton”- nagyszabású régészetei-antropológiai kiállítás

”Ősök Sátrai” két óriás jurta: Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei (- a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása) “Ősök íja, íjak őse” – Történelmi íjrekonstrukciós kiállítás és bemutató. Ismerkedés a íjkészítés természetes alapanyagaival, a mesterség fogásaival, a hagyományos szerszámokkal. „Őseinket felhozád…” (- a Topolyai Városi Múzeum egyedülálló vendégkiállítása) – kiállító jurta Kiállítások a „Keleti Bazárban”: Üzbegisztán, Türkmenisztán, Kirgizisztán és Azerbajdzsán válogatott néprajzi kiállításai mellett Stein Aurél, a híres magyar utazó munkásságát is bemutatja egy tárlat, mely a Magyar Földrajzi Társaság segítségével valósul meg. Állandó programok: Kézműves vásár ”Keleti Bazár” kupolás főbejáratának előterében megnyílnak az üzbég, a türkmén, az azerbajdzsáni és ujgur kézműves kiállítások és vásárterek. Kazak, kirgiz és mongol bemutató jurták (néprajzi kiállítás, vásár) Íjászat kipróbálási lehetőség érdeklődőknek Baba-mama pihenőjurta Eleink mesterségeinek bemutatása – fazekas, kerámia, nemezes, veret mintázó szobrász, kovács műhelyek és jurták – ősi mesterség-bemutatók Színpad mellett haditornák és bemutatók: Párbajverseny, látványos vívó párbajok, a gyalogos páncélosok viadala (egyéni és csapat verseny), illetve szablyavívó verseny a küzdőketrecben A Nagy Előadósátor részletes szombati és vasárnapi programja külön kiemelve a cikk végén olvasható. Vasárnap – augusztus 11. 9.00 Lovasíjász pálya: Turán bajnoka lovasíjász verseny – eredeti Kassai rendszer szerint 10.00 Íjász pálya: Turán – Cél-távlövő íjászverseny (tradicionális íjászverseny, íjászpályán) Központi küzdőtér: 10.00 Agarász bemutató(Országos Agarász Egyesület ) 10.30 Lovas solymász és sassal vadászók bemutatója 11.00 Lovasbírkózás

11.30 Zengő Nyíl Egyesület lovas hagyományőrző bemutatója (Kiss Attila vezetésével, Tolnai-Turán Hagyományőrző Sportegyesület közreműködésével) 12.20 ”Nomád vonulás” – Honfoglalás korát idéző életkép (felvonulás, lovakkal, tevékkel, szekerekkel) 13.00 Nomád esküvő (Honfoglalás korát idéző életkép, leányrablás, esküvő)
13.30 Seregszemle (a Kárpát–medencei és keleti hagyományőrzők nagyszabású lovas és gyalogos hadi felvonulása) 14.00 Köszöntő: Bíró András Zsolt a Magyar Turán Szövetség elnöke, főszervező 14.20 Manas kirgíz hőseposz bemutatója 14.40 Dabasi csikós bemutató 15.00 Turán válogatott gyalogos harci bemutatója 15.30 Lovas lándzsaharc (Anda Lovasharc Egyesület, Nyugati Gyepűk Pajzsa Haditorna Egyesület) 16.20 Turán szablya párbaj – vívóverseny (Kűzdőketrec) 17.00 ”Puszta vágta” (lovas gyorsasági verseny ) döntője 17.30 Díjkiosztó ünnepség 19.00 Szertűz – Fehérholló Öskü főtáltos vezetéséve Színpad 10.00 Regélő Fehér Táltosok 10.30 Ujgur dalok és néptánc – Sehirlik Ussuli ujgur táncegyüttes 11.00 Natalia Deniz – gagauz dallamok 11.30 Üzbég népzene és tánc – Üzbegisztán 12.00 Imanat táncegyüttes – Kaukázusi táncok, Dagesztán 12.30 Yuliana – doromb és ének, Jakutia 13-15h szünet 15.00 Csuvas és tatár népzenei műsor – Csuvasföld, Tatársztán 15.30 Kirgiz népzenei koncert 16.00 Türkmen népzene és néptánc – Türkmenisztán 16.45 Arslanbek Sultanbekov és zenekara – nogaj-török koncert 17.30 Turán együttes, Arkayim együttes (Kazakisztán) közös koncertje Sportsátor: Övbirkózó Nemzeti Bajnokság /felnőtt/ mérlegelés 10.00, verseny kezdete: 11.00 óra Kiállítások: „Atilla Sátra”: ”A hunok utódai keleten és nyugaton”- nagyszabású régészetei-antropológiai kiállítás ”Ősök Sátrai” két óriás jurta: Tarsolylemezek –Magyar Nemzeti Múzeum Kiállítása

“Ősök íja, íjak őse” – Történelmi íjrekonstrukciós kiállítás és bemutató. Ismerkedés a íjkészítés természetes alapanyagaival, a mesterség fogásaival, a hagyományos szerszámokkal. „Őseinket felhozád…” (- a Topolyai Városi Múzeum egyedülálló vendégkiállítása) – kiállító jurta Kiállítások a „Keleti Bazárban”: Üzbegisztán, Türkmenisztán, Kirgizisztán és Azerbajdzsán válogatott néprajzi kiállításai mellett Stein Aurél, a híres magyar utazó munkásságát is bemutatja egy tárlat, mely a Magyar Földrajzi Társaság segítségével valósul meg. Állandó programok: Kézműves vásár ”Keleti Bazár” kupolás főbejáratának előterében megnyílnak az üzbég, a türkmén, az azerbajdzsáni és ujgur kézműves kiállítások és vásárterek. Kazak, kirgiz és mongol bemutató jurták (néprajzi kiállítás, vásár) Íjászat kipróbálási lehetőség érdeklődőknek Baba-mama pihenőjurta Eleink mesterségeinek bemutatása – fazekas, kerámia, nemezes, veret mintázó szobrász, kovács műhelyek és jurták – ősi mesterség-bemutatók Színpad mellett haditornák és bemutatók: Párbajverseny, látványos vívó párbajok, a gyalogos páncélosok viadala (egyéni és csapat verseny), illetve szablyavívó verseny a küzdőketrecben
5.
Előadások a 2024-es Kurultajon: Nagy Előadósátor programjai: Szombat

10.00 Évinger Sándor (antropológus, Magyar Természettudományi Múzeum): – Hun kori mesterséges koponyadeformálások a Kárpát–medencében 10.30 Prof. Diimaajav Erdenbaatar (régész, Ulanbaatar Egyetem, Mongólia – régészeti tanszék rektora) mongol nyelvű előadás, magyar fordítással: – A hun vezérsírok régészeti feltárásának legújabb eredményei 11.00 Dr. Neparáczki Endre (genetikus, Magyar Természettudományi Múzeum): – A honfoglaló magyarság archeogenetikai kutatásának eddigi eredményei 11.40 Dr. Aleksander Uzleac (történész, Belgrádi Történeti Intézet) szerb nyelvű előadás magyar fordítással: – Miért vonultak vissza a mongolok Magyarországról 1242-ben? 12.30 – 15.00 Szünet 15.00 Hajnal Zsuzsa (régész, Magyar Nemzeti Múzeum):– Az avarok mindennapjai – miből és mit ettek az avarok a Kárpát-medencében? 15.30 Szabó Kriszta – Pálfalvy Zsuzsanna (régészek, Magyar Nemzeti Múzeum): – A pátyi avar vezér – egy avar harcos sírjának restaurátor-műhelyben való kibontása 16.00 Mészáros Máté (régész, Magyar Nemzeti Múzeum): – Avar kortól a török korig – település kontinuitás Páty határában 16.30 Dr. Rakhmonali Murodaliev (régész, Nemzeti Régészeti Intézet, Üzbegisztán) üzbég nyelvű előadás, magyar fordítással: – A Türk Kaganátus kengyeltípusainak szétterjedései 17.00 Rasko Ramadanski (régész, Óbecsei Városi Múzeum, Szerbia): -”Őseinket felhozád”: a Honfoglaló magyarság utóbbi években feltárt, délvidéki (Vajdaság tartomány) régészeti hagyatékának bemutatása 17.30 Dr. Aybolat Kushkumbaev (történész, Eurázsia Egyetem, Astana – Kazakisztán) kazak nyelvű előadás, magyar fordítással: – Barak kán, a Kazak Kánság dinasztia alapítója 18.00 Prof. Kadiraly Konkobaev (történész, Kirgiz Manas Egyetem – Bishkek, Kirgizisztán) kirgiz nyelvű előadás, magyar fordítással: – A türkök és magyarok ősi kapcsolatának bizonyítékai a kulturális antropológiai kutatások alapján 18.30 Prof. Dr. Farhod Maksudov (régész, Nemzeti Régészeti Intézet, Üzbegisztán): – A nomád települések hagyatékának régészeti feltárása Üzbegisztán fennsíkjain Vasárnap 10.00 Gőgös Norbert (geográfus, Magyar Földrajzi Társaság Expedíciós Tagozatának elnöke – Stein Aurél (1862-1943) Ujgurisztán (Hszincsiang) magyar kutatója, Stein régészeti és térképező expedíciói Kelet-Turkesztánban 10.30 Dr. Leyla Djansugurova (Citológiai és Genetikai Kutatóintézet – Almaty, Kazakisztán) angol nyelvű előadás magyar fordítással: – Genetikai fenotipusok a közép-ázsiai sztyeppvidék történeti csontleleteinek elemzése alapján 11.00 Dr.Csorba Gábor (biológus kutató, Magyar Természettudományi Múzeum): – A kárpát-medencei füves puszták élővilágának, múltja, jelene és jövője 11.30 Yücel Önder (török történész, a Türk Világ Kutatásának Nemzetközi Alapítványa) török nyelvű előadás magyar fordítással: – Nihal Atsiz (nemzetközi hírű török filozófus költő, író) magyarokról alkotott képe 12.00 Dr. Sántha István (kultúrantropológus): – Diószegi Vilmos sámánkutatásai Dél-Szibériában és Észak-Mongóliában 12.30-14.30 Szünet 14.30 Katkó Gáspár (levéltári szakdiplomata, Magyarország Főkonzulátusa Isztambul): – Kantemir mirza és a nogajok kapcsolata az Erdélyi Fejedelemséggel 15.00 Dr. Szabados György (történész, László Gyula Kutatóközpont és Archívum igazgatója): – Íjfeszítők állama – a honfoglaló Magyar Nagyfejedelemség és hagyatéka 15.30 Czifra Szabolcs (régész, Magyar Nemzeti Múzeum): – Szakáktól a szarmatákig – az első sztyeppei népek a Kárpát-medencében 16.00 Prof. Dr. Adkhamjon Ashirov (történész, Nemzeti Történeti Intézet, Taskent, Üzbegisztán) üzbég nyelvű előadás, magyar fordítással: – A sámánizmus története és átalakulása Üzbegisztánban 16.30 Libor Csilla (antropológus, Magyar Nemzeti Múzeum): Eleink csontjai – a honfoglalás kori népesség antropológiai kutatása 17.00 Takács Richárd (régész, Magyar Nemzeti Múzeum): – Korai honfoglalók szálláshelyei – a Hernád-völgy kutatása 17.30 Babakhumar Khynayat (kazak néprajz kutató, Debreceni Egyetem): – A kazak sámánhagyomány sajátosságai: hagyomány és transzformáció
6.
Milyen jövőképe van a Kurultajnak?
A Kurultaj Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye, a Közép-ázsiai, lovasnomád kulturális örökséggel rendelkező (hun és türk tudatú) népek legnagyobb seregszemléje. Egyben a magyarság legnagyobb hagyományőrző ünnepe mind az aktív résztvevők száma, mind pedig a látogatószám alapján is. Célja a Kárpát-medencei magyar hagyományőrzők összefogása, amely révén a magyar hagyományok legősibb részeit, valamint a nemzeti történelmünk legkorábbi sajátos elemeit tudjuk magas színvonalon (szakértői tervek felhasználásával) megmutatni az érdeklődő közönségnek és egyben az egész nagyvilágnak. Továbbá a sztyeppei lovasnomád múlttal rendelkező nemzetek összetartozásának és rokonságának erősítése.

Fontos célkitűzésünk a Kárpát-medencei magyarság kulturális újraegyesítése, a magyar hagyományok mentén az összetartozás és nemzeti összefogás erősítése, a fiatalság hazafias és sport tevékenységek általi nevelése, képzése.
További információk és a részletes program olvasható a hivatalos honlapon: www.kurultaj.hu