Hamarosan megjelenik az Audi-Dining Guide TOP100 Étteremkalauz, mely idén nem csak a fine dining éttermeket, alternatív vendéglátóhelyeket és cukrászdákat látogatta végig, de 25 ötcsillagos szállodát is tesztelt.

Herczeg Zoltán
Herczeg Zoltán

„A hazai 5 csillagos szállodák nagyon eltérő minőségi szinteket képviselnek”
Hamarosan megjelenik az Audi-Dining Guide TOP100 Étteremkalauz, mely idén nem
csak a fine dining éttermeket, alternatív vendéglátóhelyeket és cukrászdákat látogatta
végig, de 25 ötcsillagos szállodát is tesztelt.
Adódhat a kérdés, vajon miért van erre
szükség, a hazai turisták egyáltalán választják-e a hazai ötcsillagos szállodákat.
Herczeg Zoltán, a Dining Guide felelős kiadója, gasztronómiai tanácsadó szerint azért fontos
vizsgálni és hasonló listázással és értékeléssel rávilágítani reálisan a helyzetre, mert az
ötcsillagos szállodák színvonalához képest határozzák meg magukat az alacsonyabb
árkategóriájú helyek, tehát az összes hazai szálloda színvonala emelkedik, ha az ötcsillagos
szállodák magasabbra pozícionálják magukat a szolgáltatás minőségét és az árakat tekintve.
Emellett további hozadéka lehet ennek a fejlődésnek, hogy a magasabb színvonalú
szálláshelyek vastagabb pénztárcájú turistákat vonzanak majd.
A Dining Guide látókörébe 25 ötcsillagos szálloda került, melyek zöme a fővárosban
található. Ebből egy TOP 10-es listát tesznek majd közre a május 22-én megjelenő Audi-
Dining Guide TOP100 Étteremkalauzban. Azokat a hoteleket mutatják csak be, amelyek
véleményük szerint nagyon biztosan hozzák a tőlük elvárható színvonalat.
A tesztelők általános visszajelzése az volt, hogy az ötcsillagos szállodai besorolás az
egységek tekintetében elég széles spektrumon mozog, nagyon nagy különbségek vannak az
építészeti, a belsőépítészeti és szolgáltatások tekintetében és persze az árak területén is. A
régebbi, „leharcoltabb” állapotú ötcsillagos szállodák alacsonyabb árszínvonalon mozognak.
Sajnos olyan ötcsillagos szállodákkal is találkoztak, amelyek lehet, hogy a hotel minősítő
rendszerek kiírásainak megfelelnek, de a mindennapokban bizonyos szolgáltatási
területeiken gyenge színvonalon teljesítenek.
A minőségi turistának minőségi szolgáltatásra van igénye
„Egy ország szállodáinak színvonalát nagyban meghatározza, hogy a legmagasabb
kategóriába sorolt egységei milyen teljesítményt mutatnak. Ha az ötcsillagos szállodák
színvonala magas vagy alacsony, akkor az természetesen kihat az adott ország négy és
három csillagos szállodáinak szolgáltatási színvonalára és ezen keresztül a vendéglátás és a
turizmus minőségére is” – kezdi a magyarázatot Herczeg Zoltán „Ha régiós
összehasonlításban nézzük ezt, szintén érvényesül ez a hatás. Ha egy ország szállodaipara
nem nemzetközi értelemben határozza meg magát, akkor az hatással lesz a
desztinációjának szállodái árszínvonalára és ennek megfelelően a hozzá érkező turisták
minőségére, költési képességére. Ez egy nagyon bonyolult folyamat, de az biztosan
elmondható, hogy azokban a desztinációkban, ahol sok a magas minőségű hotel, oda több,
a luxus színvonalat megfizetni képes turista is érkezik. És ha ez a professzionálisan teljesítő
szegmens erősen jelen van egy térségben, akkor az alacsonyabb besorolású szállodai
kategóriák színvonala is növekszik, mert a luxusszolgáltatóknál megszerzett tudás a
szállodai szakemberek mozgásával leszivárog.”
Nagyon nagy potenciál van még a hazai ötcsillagos szállodákban
„A hazai ötcsillagos szállodák nagyon eltérő minőségi szinteket képviselnek, véleményünk
szerint a szállodák csúcsszínvonalát jelentő, úgynevezett luxury five star kategória, csak két
erős egységgel van jelen Budapesten. Ez nagyon kevés és ennek megfelelően a hazánkba
érkező, magas minőséget, szolgáltatási színvonalat kereső vendégek száma is alacsonyabb”
– magyarázza a problémát a szakember. „Ezt a képet árnyalja még, hogy a budapesti
ötcsillagos szállodák – de ezeken belül is nagy a szórás – magasabb szolgáltatási
színvonalon teljesítenek, mint a vidéki ötcsillagos szállodák.”

A tesztelők szerint a vidéki öt csillagos szállodák, ha csak az építészeti, belsőépítészeti,
adottságaikat vesszük figyelembe, akkor lehet, hogy megfelelnek az öt csillagos szállodai
kritériumoknak, de ha szolgáltatásaikat vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy azt bizonyos
területeken alacsonyabb színvonalon teljesítik. „Ennek oka lehet az is, hogy sok esetben
olyan szakemberek dolgoznak a szállodákban, akiknek nincs valós tapasztalatuk és
gyakorlatuk a valódi ötcsillagos szállodák működtetésével kapcsolatban” – emeli ki a
szakember. „Egy szemléletes hasonlattal élve ez olyan, mintha egy csúcstechnológiás
számítógépet régi, elavult szoftverrel használnánk. Ebben az esetben a probléma pedig az,
hogy a számítógépben rendelkezésre álló potenciál veszik el a nem megfelelő szoftver
használata miatt.”
Az ötcsillagos szállodáknak ki kéne maradni a négycsillagos szállodák árversenyéből
A vidéki ötcsillagos szállodák lemaradásnak másik oka, hogy olyan alacsony árszínvonalon
dolgoznak, hogy azok fedezetéből nem is lehet valódi öt csillagos szolgáltatásokat
biztosítani. „A stabil ötcsillagos szolgáltatáshoz szokott vendégkör, ha kipróbál egy új
szállodát, és az nem hozza a tőle elvárt magas minőséget, akkor oda nem tér vissza.
Ilyenkor belép a szállodai értékesítések nagy fegyvere, a „dinamikus árazás”, amellyel
igazából a szezonalitásból adódó helyzeteket kellene kezelni. A vidéki, új ötcsillagos
szállodák is beszállnak egy olyan árversenybe, ahol azokkal szállodákkal hasonlítják össze
magukat, amelyek alacsonyabb kategóriákban gyengébb szolgáltatásokat nyújtanak. Ezzel
ki is alakult egy ördögi kör, alacsony áron, gyengébb minőség, amely eredményeként
teljesen kicserélődik a vendégkör is” – zárja gondolatait Herczeg Zoltán.